MOTOROZÁSTAN - avagy az amatőr motorozás fizikája és gyakorlati összefüggései
Szerző: Szeder Zoltán „Zozó”
Kiadó: Rhino Motors Bt.
Kiadás éve: 2019
Akiket egy kicsit is érdekel, hogy miért viselkedik a motorkerékpárjuk úgy ahogy, azoknak sokszor lesz „ahhaaa!!” érzésük a könyv olvasása közben. A sok apró fizikai összefüggés megértése jobb, TUDATOSABB motorosokat eredményez, és ezért hiánypótló ez a (tan)könyv. Segít, mint egy oltás, ami a szervezetben kering, és az adott pillanatban megmenthet, mert már tudatosan figyelünk a részletekre.
A könyvben felhalmozott tudás minden bizonnyal motoros életeket fog megmenteni! Érdemes tehát elolvasni, értelmezni, majd a gyakorlatban is kipróbálni!
A szerzőről: Szeder Zoltán „Zozó”, villamosmérnök, tanár, menedzser, de leginkább MOTOROS. A kezdeti motoros évek után, hamar ráébredt, hogy ezt a műfajt is lehet magas szinten művelni. Rengeteg gyakorlati képzésen vett részt és közben a motorozás elméleti részével is elkezdett behatóbban foglalkozni. Megalapította a Hungarian Yamaha XT660 Club-ot, majd egyre szélesebb körben tartott gyakorlati és elméleti oktatásokat motorosoknak. Az utóbbi években a Rhino Tours-nak vezet túrákat és a most megjelent könyvének alapanyagát rendszerezte. Reményei szerint sok motorosnak tud majd segíteni, ezzel a nem mindennapi kiadvánnyal.
Részletek a könyvből:
Precesszió – a legjobb barátunk
Habár a perdületmegmaradás törvénye alapesetben azt sugallná nekünk tévesen, hogy a kerékpár emiatt nem borul fel (mint a pörgettyű), valójában azonban sokkal fontosabb számunkra a perdületmegmaradás törvényéből levezethető precesszió törvénye.
Aki fogott már kezében bicikli-kereket és megforgatta, amennyire bírta (úgy ~20 km/h-ra), az tapasztalta, hogy szinte lehetetlen kifordítani tengelyéből. Ez a giroszkóphatás forgási tehetetlensége, fizikai nyelven a perdületmegmaradás. Most képzeljük el a motor tízszer nehezebb kerekét, főtengelyét és minden fogó alkatrészét tízszer nagyobb sebességnél! Az egész motor egy hatalmas giroszkóp.
„Döntsd le a sajtot!” – A perdületi tehetetlenség hatalmas ereje
Túl a stabilitáson már az is kérdés, hogy egyáltalán hogyan lehet a motort – mint egy hatalmas giroszkópot – kimozdítani a síkjából?! Hogyan képes ezt egy földi halandó dinamikusan irányítani?
Furcsa módon a választ is a perdületmegmaradás képlete adja meg – de nem közvetlenül. Megmutatom, hogyan.
Szőke nő a mérlegen – avagy mit nem okoz a rugóelőfeszítés?
Barátnőnk (vállig érő kék szemekkel a hosszúlábú szőkébbik fajtából) ad magára! Rendszeresen méri is a súlyát. Most is rátolja alvázát a rugós mérlegünkre, ami így a súlyával egyenes arányban összeül, esetünkben mondjuk 2 mm t, és ennek megfelelően kitér a mutató a lineáris skálán, végül megáll azon a számon, ami pontosan az életkorának háromszorosa, ez pedig köztudottan sok! ;-)
Szerencsére azonban nem kell sokat várnunk, hamarosan visszatér a tett helyszínére, hogy újra megmérje magát, ez alkalommal 10 cm-es tűsarkúban! Habár a rugós mérleg most is 2 mm t ül össze (mert a rugó keménysége ugye nem változott), ám ezúttal barátnőnk gyors pályamódosítással elégedetten veszi célba a hűtőt, mert a magasság/testsúly aránya most már pont ideális.
Pontosan ez történik a motorunk esetében is. A tűsarkút mi úgy hívjuk, hogy kiemelés (ellentéte az ültetés) vagy előfeszítés (előfeszítettség). A kiemelés a rugóstagon kívül növeli meg a távolságot. Ez gyakorlatilag legtöbbször elöl a teleszkópszárak befogási helyének emelését jelenti a kormány-kifliben. Az előfeszítés ezzel szemben a rugóstagon belüli gyors állítási lehetőségként – a negatív rugóút csökkentésével – előfeszíti a rugót. Mindkét esetben igaz, hogy megemeli a vázat, és ezzel minden rugózott tömeget, de ettől nem változik a rugó keménysége (az ún. rugóállandó), azaz a terhelés hatására a rugó ugyanannyival fog összeülni.
Motorunk esetében viszont két dolog mégiscsak változik. Egyik a váz dőlése (persze csak ha vagy az első-, vagy a hátsó rugóstag előfeszítését tekergetjük), ami kg-okban mérhetően módosítja a két kerék közt megoszló össztömeg arányát. Így végül is ez a rugók összenyomódására is kihat közvetetten, de épp ezért nagyságrenddel kisebb mértékben. Másik változás pedig, hogy az előfeszítés esetében csökkentjük a teleszkóp szabad mozgáshosszát, elvéve a negatív rugóútból. Ez pedig szélsőséges helyzetben – például egy erős bukkanó utáni szakaszon „lekoppanva” – elveheti a kerék azon képességét, hogy követhesse az utat, így elemelkedik az aszfalttól, megszüntetve a tapadását…
Kétszer nem veheted be ugyanazt a kanyart!
A kanyarok társas lények, előszeretettel verődnek csapatokba, nem csak versenypályán. Tehát nem is kanyarvételben, hanem kanyarkombinációkban szükséges spekulálnunk. Az adott íven már a következő kanyarhoz célszerű pozícionálnunk magunkat. Sőt, a következő utáni kanyarhoz – ha tudunk.
Ezért mindig olvasni kell a kanyart, és aszerint változtatni a kanyarvételen, illetve a stíluson. Egyik legfontosabb „olvasmány” kanyar közben az eltűnési pont, pontosabban annak távolsága. Mivel legtöbbször nem látod be az ívet, ezért a legtávolabbi pontját sziklák, fák, házak határolják, így az amögötti részeket csak „megtippeled”, hogy miként is folytatódhat. Az eltűnési pont egy kanyarban folyamatosan mozog. Távolodik, rövidül, átlagosan az ív módosulására utalva. Ha például az eltűnési pont hirtelen elkezd közeledni, fel kell készülni egy erős fékezésre. Így konkrétan a vészfékezési képességeink fogják előírni azt a kanyartempót, amit bevállalhatunk az eltűnési pont távolsága szerint.
Az eltünési ponttal tudatosan együtt figyeljük a legtávolabb látható útszakaszt is, mert a még éppen látható korlátdarab, vagy útpadkadarab irányán vesszük legkönnyebben észre az útvonal elfordulását, illetve annak változását.
Nem pillanatképeket kell értékelnünk, hanem változásokat, mert az előbbit csak követni tudjuk, míg az utóbbival előre gondolkodva együtt tudunk haladni. Itt ismét előtérbe kerül a helyes nézéspont.
Ezen kívül számtalan egyéb olvasmány is adódik kanyarodás közben. Egyik leghasznosabb az aszfalton a nyomvonalirányok és az aszfalt minőségének a változása. Ha ugyanis a szerpentinen erős féknyomokat, felgyűrt aszfaltot látunk, akkor az azt jelenti, hogy az autósok azon a ponton veszik észre, hogy a kanyar hirtelen beszűkül. Ezeket a nyomokat még viszonylag friss aszfalton is fel lehet fedezni már tízméterekkel előre, ezáltal időben fel tudunk készülni.
Másik népszerű folyóirat a Hegyvidék, mivel a szerpentint a hegyoldal diktálja, annak mentén is fog kanyarodni, és a hegyoldalt jellemzően sokkal távolabb lehet szemünkkel követni. De ilyen lehet a fa- vagy villanyoszlop-sor, esetleg a patak is (amíg az el nem kanyarodik!), és még számtalan hasonló napilap.
Kanyarban olvasni kell a Hegyvidéket (is)
A gumiabroncs anyagi tulajdonságai
A gumiabroncsnak az a feladata, hogy a sík és szilárd aszfalt, valamint a gördülő, tórusz alakú rugalmas karkasz között tapadást hozzon létre. A guminak az a része, amelyik érintkezik az aszfalttal, és „tapadásban van”, együtt halad vele – a szakirodalomban ezt kontaktzónának hívják. De a fölötte lévő gumirészecskék már a terhelés hatására kissé „elmásznak”, az afölöttiek jobban, az afölöttiek pedig még jobban. Mindegyik gumirészecskét a körülötte lévők húzzák, mozgatják.
Gumirészecskék idomulása a tapadás
során érkező terheléshez
Ahogy növekszik a terhelés, mindegyik részecske más-más pillanatban fogja elveszíteni a tapadását, mivel az egyes – aszfalttal érintkező – részecskékre nagyobb terhelés jut, másokra kisebb. A kontaktzóna peremén lévő részecskék veszítik el először a tapadásukat, és a terhelés növekedésével halad ez a határ befelé. Viszont a gumi tulajdonságán múlik, hogy ezek mennyire egyenlítődnek ki, azaz egymáshoz viszonyítva hogyan veszítik el a tapadásukat.
A – fizikai értelemben vett – ideális gumi elég rugalmas és megvan az ahhoz mért kellő vastagsága is, így minden aszfalttal érintkező részecskéje együtt és erősen fog tapadni. Tapadásukat pedig kis különbséggel együtt is fogják elveszíteni (a megcsúszás pillanatában), mint egy elpattanó befőttes gumi. De motorozás szempontjából ez már sokkal kevésbé nevezhető ideálisnak, mert nincs semmi tolerancia, és visszajelzés nélkül hirtelen veszítjük el a tapadást. Tehát korom, szilikátok és egyéb anyagok adalékolásával a tapadási erő és a kontrollálhatóság közti kompromisszumra van itt is szükség.
A semleges kanyarív
Észrevettétek hogyan fogalmaztunk fent az önszabályzás összegzéséről? „… elengedett kormánnyal tartja az egyenes irányt, illetve az adott semleges ívet.” Mert most, hogy megértettük a mechanizmusokat, célszerű tisztába tenni egy másik rekurrens téveszmét, ugyanis az önszabályzás alapjaiban nem egyenesben tartja a motort!
De kicsit távolabbról kezdem. Nem véletlen, hogy a motorosok és a pilóták rokonlelkek. A semleges kanyar ugyanazt jelenti mindkét területen. A repülőn ülve, amíg ki nem nézünk az ablakon, észre sem vesszük, hogy kanyarodunk, mert a forduló semleges, és emiatt nincs oldalirányú csúszása a repülőnek, ránk sem hatnak oldalirányú erők. Ez nem magától megy, szükséges beállítani a megfelelő dőlést a csűrőlapokkal és az oldalkormánnyal. Ehhez van egy külön műszer, az ún. golyós csúszásmérő, ami hasonlóan működik, mint a motoros nyakában lógó kulcscsomó. Tehát az utasoknak se kell bedőlniük, mert a gravitációs és a centrifugális erő eredőjét érzik „függő-legesként”. A különbséget nem is lehet észrevenni, csak azt, hogy kicsit nagyobb lett az ülésre szorító erő.
Motoron nincs rosszabb utas annál, mint aki kifelé dől a kanyarban. Aki fél, kifelé dől, aki élvezi, befelé. A kevésbé dekoratív benzin-tyúkoknak az az utasítás, hogy ne dőljenek egyik irányba se, kapaszkodjanak hátul. A bevállalósabbak meg jobb, ha minket ölelnek szorosan, pucsítva ;-), és velünk együtt dőlnek.
Semleges íven a gravitációs és centrifugális
erők eredőjét érezzük függőlegesnek
A motoron a semleges ívhez az önszabályzó jellegek miatt elvileg nem kellene külön korrigálni. Tehát míg mi ellenkormányzással az alátámasztást tereljük, addig a kormány önszabályzása a dőlés és sebesség függvényében állítja be a semleges kanyarívet. Elvileg tehát semleges ív esetében a gravitációs és a centrifugális erő eredőjeként a „függő-leges” egybevág a gépünk tengelyével, s így nincs oldalirányú erő, azaz nem lép fel reakcióerő sem, mint a precessziós, vagy a kormány súlyából eredő önszabályzási erő. Ezért tudunk elengedett kormánnyal szlalomozni bringán, és egyes motorokkal is (pl. Honda CB-család).
De (mert mindig van egy „de”), mindazonáltal az utánfutás önszabályzó reakcióereje mégsem nullázódik mindig teljesen, tehát nem lesz semleges az ív, így ahhoz nekünk is egy kicsit be kell segíteni.
Ajánlások
Meglepődtem, amikor Zozó rám írt és megjelenő könyvéről kezdett mesélni. Rövid egyeztetést követően egy igazi vénasszonyos októberi napon találkoztunk. A könyv borítójánál elmosolyodtam, hiszen eddig is Zozó „vektoros ábrájával” kezdtem minden egyes EURO-RING-es oktatásom. Már az előszót elolvasva beindultak a fogaskerekek. Morpheus kék és piros tablettája pedig egyértelműen arra ösztönzött, hogy alapjaiban megváltoztassam a könyv áttekintését. Az elmúlt 15 évben, amióta vezetéstechnikai kiképzéssel (oktatással) foglalkozom, igencsak sok szakirodalom megfordult a kezeim között. Az biztos, hogy minden egyes fejezet felépítése rendkívül pontos és precíz munkát tükröz. A Szerző gondolkodása nagyon sok ponton megegyezik azzal az oktatási tematikával, ahogy én tanítok. Ahhoz, hogy biztonságosan és stabilan tudjunk motorozni, elengedhetetlen némi járműfizikai ismeret elsajátítása. Aki ezt a könyvet figyelmesen végigolvassa – és ezt nyugodt szívvel állítom –, az mindent tudni fog arról, mi történik a feneke alatt, amikor útra kel szeretett járművével. Őszintén remélem, hogy minél többen lesznek, akik ezt a remek kis könyvet a kezükbe veszik, mert a tudatos motorozással mások életét és sajátunkat is megmenthetjük.
A könyv elméleti tudásbázisa fel fogja nyitni a szemedet. Segít, mint egy oltás, ami a szervezetedben kering, és az adott pillanatban megmenthet, mert már figyelsz a részletekre. Ajánlom minden vezetéstechnikai oktató figyelmébe, valamint minden szakoktató kollégámnak, mert a könyv sikeres lesz, és a motorosok ínyenc rétege eme remekműből fog kérdéseket feltenni, amit meg kell magyarázni, és be is kell mutatni! ; )
Amikor elkezdtem motorozni – még „kisiskolás” koromban –, szerencsémre Steiner Gazsi bácsi személyében egy rendkívüli fizikatanárom volt, aki minden elméleti tételt a gyakorlaton keresztül közelített meg.
Így hamar megszoktam, hogy minden fizikai törvényszerűséget a motorozás „nyelvére” fordítsak le, illetve ha motorozás közben valami újat vagy szokatlant tapasztaltam, rögtön annak fizikai magyarázatát kerestem. Ezt aztán megosztottuk a barátaimmal, akiknek köre folyamatosan bővült, így a tőlük szerzett információk is egyre kuszábbak lettek.
Elképedtem, hogy mennyi téveszme forog közkézen még sokat tapasztalt öreg motorosok és elismert versenyzők körében is. Ha valaki ebben rendet akar teremteni, sok-sok kötetnyi szakirodalmat kellene felkutatni, kiszedegetni belőlük a motorozásra alkalmazható ismereteket, ez pedig rettentően időrabló feladat.
Inkább menjünk motorozni!
Megtehetjük, mert Zozó elvégezte helyettünk ezt a fáradságos munkát. Nekünk semmi mást nem kell tenni, mint elolvasni ezt a könyvet, aztán a kanyarvadászatok szünetében egy jól megérdemelt ital mellett derűs felsőbbrendűséggel hallgatni a haverok magyarázatait arról, mitől lettek gyorsabbak, vagy épp mitől nem.
Néhány motorosnak "kínai" lesz ez a könyv, de akit egy kicsit is érdekel, hogy miért viselkedik a motorunk úgy ahogy, azoknak sokszor lesz „ahhaaa!!”-érzésük olvasás közben. A sok apró részlet megértése a végén egy jobb motorost eredményez, és ezért hiánypótló ez a (tan)könyv.
Zozó könyve azoknak szól, akik a világot szemlélve időnként felteszik magukban a kérdést, hogy: MIÉRT? Különösen, ha motoros az illető, és megfogalmazódik benne a megértés igénye, hogy tulajdonképpen mi is történik azon túl, hogy felülünk a motorra és húzzuk a gázt? Azt nem mondom, hogy magával sodor a cselekményszál és lenyűgöző a jellemábrázolás, de az biztos, hogy ha megismered a háttérfolyamatokat, akkor tudatosabb motoros leszel, nagyobb túlélési eséllyel!
Értem én, hogy gőzmozdony, de mi hajtja? A motorkerékpár is több mint 130 éves találmány, és vagy 200 millió példány rója az utakat. De pontosan tudjuk és értjük is, hogy mi történik, amikor fékezünk vagy kanyarodni szeretnénk?
Ha tudod, hogy mi a precesszió vagy a hiszterézis, nem muszáj elolvasnod, de ha szeretnéd MEGÉRTENI, hogy mi történik alattad a motorral, és szeretnél egy kicsit tudatosabban vezetni, akkor ez a te könyved!
Ez a könyv egy rendkívül hasznos és hiánypótló olvasmány minden motorosnak. Azoknak is, akik nem figyeltek annak idején fizika órán, és azoknak is, akik néha vektorokkal álmodnak.
Több alkalommal is részt vettem a Zozó által szervezett elméleti és gyakorlati képzéseken, melyek segítségével jobban megértettem a motorozás fizikai hátterét. Ráadásul ez a tudás biztonságosabbá és egyben élvezetesebbé is tette a motoros kilométereket.
Ne feledd: A motorod tudja a fizikát, de az se baj, ha te is!
Egy vezetéstechnikai tréningen nagyon sokat lehet tanulni, de hogy mi, miért, és hogyan történik, általában csak súrolja az elméleti rész.
Ajánlom Zozó könyvét mindazon motoros és leendő motoros társamnak, aki ezt meg is akarja érteni, és úgy gondolja, hogy tudatossággal többet tud kihozni magából.
Amikor meglett első nagymotorom, úgy adta a sors, hogy ott lehettem Zozó egyik vezetéstechnikai tréningjén, ahol csak ámultam, ahogyan a parkolóban vason fordult – azóta is áldom azt a napot! Inspirációt és útmutatást kaptam tőle, hogy egyre jobb motorossá váljak.
Ebben a könyvében mutatja be mindannyiunk számára élvezhető módon, ám néha tudományos talajra lépve, mi kell ahhoz, hogy hozzá hasonlóan: tudatosan, gyorsan és biztonságosan tereljük a gépünket.
Egy helyen kapunk remek áttekintést a motorozás számos területéről, és elméleti hátteret azokhoz a napokhoz, amikor két kerékre pattanunk.
Zozót pont egy ilyen előadásán ismertem meg. Azóta több tréningjén is voltam. Ő közvetlenül össze tudja kötni a fizikát a gyakorlattal. Ezt az ismeretet foglalta össze ebben a könyvben is, könnyed, színes, sokszor vicces hangvétellel. Így, ha valaki a motorozás ok-okozati megértésére vágyik, és kicsit – vagy esetleg jobban is – beleásná magát a fizikába, annak minden bizonnyal tetszeni fog ez a könyv.
De ha téged untat az ilyen jellegű tudás, akkor inkább pattanj motorra, és menj el egy tréningre – akár Zozóékhoz!
Tetszik vagy sem, az egész világ működése, azaz teljes létünk a fizikán alapul. Nem kivétel ez alól a motorozás sem, és ezért hiánypótló Zozó könyve, melyben több évtizedes tapasztalatát adja át az olvasóknak. Tudtad, hogy a hiszterézis miatt következnek be a high-side esések? Hallottad már, hogy az íveltéréses sodródáson múlhat a gyorsabb, vagy élvezetesebb kanyarodás? Ha legalább egyikre nemmel válaszoltál, akkor ideje belevetned magad az olvasásba – előtted az egész tél, hogy tavaszra jobb, egyszersmind tudatosabb motorossá válj.
Kapcsolat
Kiadó
Rhino Motors Bt.1032 Budapest, Kiscelli u.18.
Bankszámlaszám: OTP Bank, 11703006-25987023-00000000
Dobosné Huba Ágnes
info@motoroskonyv.huTelefon: +36 20 348 1199
Szimcsák Attila
szimi@rhinotours.huTelefon: +36 20 441 2020
Dobos Zoltán
zoli@rhinotours.huTelefon: +36 30 626 2169